Ha tüntetést szeretnél szervezni, fontos, hogy előre tudd, milyen feladataid lesznek, hol kezdődik és meddig tart a felelősséged. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mi a szervező dolga, milyen jogai és kötelességei vannak a tüntetés előkészületeitől kezdve annak lebonyolításán át a befejezéséig.
Magyarországon a gyülekezési törvény szerint magyar állampolgár, másik európai uniós ország állampolgára, a bevándorolt vagy letelepedett státusszal vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi személy, vagy magyarországi szervezet szervezhet tüntetést.
A gyűlés szervezésének tehát nem kizárólagos feltétele az, hogy magyar állampolgár legyél. Szervező lehetsz egyrészt bármely EU-s ország állampolgáraként is, másrészt akkor is, ha EU-n kívüli országból érkeztél és jogszerűen élsz Magyarországon (pl. diákok, munkavállalók).
Fontos! Azok a nem EU-s állampolgárok, akik nem életvitelszerűen tartózkodnak Magyarországon (pl. turisták), illetve a menekültek a törvény szerint nem szervezhetnek tüntetést!
Nem csak magánszemélyek, hanem szervezetek is lehetnek a gyűlés szervezői: pl. pártok, egyesületek, egyházak stb. Semmi akadálya nincsen tehát, ha egy szervezet nevében szeretnél gyűlést szervezni. Ilyenkor arra figyelj, hogy a szervezet képviseletére jogosult személy az lehet, aki egyébként maga is jogosult tüntetést szervezni.
Fontos! A szervezetek közül csak azok lehetnek szervezők, akik jogi személyiséggel rendelkeznek és Magyarországon működnek (például bíróságon bejegyzett egyesületek). Az informális szerveződések (pl. Facebook csoportok, baráti körök) tehát nem tudnak szervezőként fellépni akkor sem, ha egyébként van nevük, jelképük stb. Ilyenkor a csoportosulás egy vagy több tagjának kell vállalnia a szervező szerepét.
Szervezőként számos feladat vár rád a tüntetés előtt, alatt és után is. A Te dolgod lesz a tüntetés bejelentése, a rendezvény meghirdetése (nyilvános felhívás a részvételre), valamint a tüntetés megszervezése és vezetése. Arról, hogy milyen esetekben, hogyan és mikor kell bejelenteni egy tüntetést, itt olvashatsz részletesen.
Szervezőként tehát nem csak a tüntetés előkészületeiben van fontos szereped, hanem annak lebonyolításában is. Többek között a te felelősséged gondoskodni a tüntetés békés jellegének megőrzéséről és a rend fenntartásáról, valamint a te kötelezettséged a rendőrséggel való együttműködés és szükség esetén a tüntetés feloszlatása is (erről itt olvashatsz részletesen).
Természetesen nem, a tüntetés alatt rendezők segíthetik a munkádat. A rendezők azok a nagykorú személyek, akiket a szervező/vezető kér fel, hogy működjenek közre a tüntetés békés lebonyolításában, illetve a rend fenntartásában. Ők a tüntetés egész ideje alatt a helyszínen tartózkodnak és részt vesznek a fenti feladatok ellátásában. A te dolgod tehát az, hogy gondoskodj megfelelő számú rendezőről, és irányítsd őket.
Fontos! A rendezőknek megkülönböztető jelzést - “rendező” feliratú karszalagot vagy mellényt - kell viselniük. Erről szintén neked kell gondoskodnod.
Ha szeretnéd, hogy rendőr is tartózkodjon a helyszínen, akkor ezt előre kérheted a bejelentésben. A rendőrség egyébként is minden esetben eldöntheti, hogy előreláthatóan szükség lesz-e rendőri jelenlétre, de ha te ezt külön kéred, akkor mindenképpen biztosítania kell a tüntetést a rendőrségnek is. Szükség esetén pedig természetesen kérheted a jelen lévő rendőrök segítségét is (pl. a gyűlést megzavaró személy eltávolításában).
Te döntheted el, hogy kiket és hány embert kérsz fel arra, hogy rendezőként segítsenek neked a tüntetésen, de néhány szempontra itt is figyelned kell. A rendezők számának igazodnia kell a résztvevők számához, vagyis minél több a résztvevő, annál több rendezőre lesz szükség! Ha nem látod előre, mekkora érdeklődés lesz a tüntetés iránt, akkor is érdemes több rendezőt megbízni. Erre a rendőrség is figyelni fog, és ha úgy ítéli meg, hogy nem jelöltél meg megfelelő számú rendezőt, akkor felhívja a figyelmedet arra, hogy többre lesz szükség.
A vezető határozza meg a tüntetés lefolyását, ő dönt a szó megadásáról és megvonásáról, majd a tüntetés végén neki kell azt befejezetté nyilvánítani és a résztvevőket felszólítani a helyszín elhagyására. A vezető felel a rendőrökkel való kapcsolattartásért is, a gyűlés békés jellegének megőrzéséért, a gyűlés rendjének feltételeit előíró rendőrségi határozat betartásáért. Ez azt is jelenti, hogy - ha a rend fenntartása érdekében szükségessé válik - neki kell megtenni a szükséges intézkedéseket (pl. rendbontók felszólítása a távozásra), ezek eredménytelensége esetén pedig a gyűlést feloszlatni.
Fontos tehát, hogy olyan személy legyen a vezető, aki a tüntetés egész ideje alatt a helyszínen tud tartózkodni!
A tüntetést általában a szervező vezeti, ilyenkor a szervező és a vezető ugyanaz a személy. Abban az esetben viszont, ha többen vagytok szervezők, ki kell jelölni magatok közül egyvalakit, aki a tüntetés vezetője lesz és őt a rendőrségi bejelentésben is meg kell nevezni.
Figyelem! Ha időközben változik a vezető személye, arról haladéktalanul tájékoztatni kell a rendőrséget és a résztvevőket is.
Ha nem ismert, hogy ki a vezető (pl. egy spontán vagy egy be nem jelentett tüntetés esetén), akkor a rendőrség azt a személyt fogja vezetőnek tekinteni, aki meghatározó szerepet vállal a tüntetés során (pl. aki meghatározza a napirendet, megadja és megvonja a szót a felszólalóktól, felszólítja a tömeget, hogy vonuljanak egy másik helyszínre stb.).
Nem! A törvény szerint csak azután lehet nyilvánosan meghirdetni a gyűlést, hogy azt a rendőrségen bejelentetted és a bejelentés óta eltelt 48 óra. A rendőrségnek ennyi ideje van ugyanis eldönteni, hogy a tüntetés megtartását tudomásul veszi, vagy korlátozza, esetleg megtiltja a megtartását. A bejelentésről itt olvashatsz bővebben, a korlátozásról és a tiltásról pedig itt .
Fontos! Ha azelőtt hirdeted meg a tüntetést, hogy letelt volna a bejelentéstől számított 48 óra, szabálysértést követsz el, amiért 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki a rendőrség, erről részletesebben itt olvashatsz (LINK: gyülekezési joggal visszaélés).
Nem kell figyelembe venni a 48 órás határidőt a sürgős gyűléseknél. Ezekről részletesebben itt olvashatsz.
Ha a bejelentéstől számított 48 óra anélkül telt el, hogy a rendőrség megtiltotta volna a gyűlés megtartását, akkor nyilvánosan is meghirdetheted a tüntetést (pl. facebook-eseményben).
A felhívásban a szervező nevét fel kell tüntetni. Ha többen szerveztek tüntetést, mindenkinek a neve szerepeljen a hirdetésben. Ha nem magánszemély, hanem szervezet a szervező, akkor az a személy legyen megjelölve, aki a szervezet képviseletét látja el.
Fontos, hogy a tüntetés meghirdetett helyszíne, útvonala, időpontja megegyezzen azzal, amit a bejelentésben megadtál.
Fontos! A rendőrség által előzetesen megtiltott gyűlést meghirdetni, vagy az azon való részvételre felhívni tilos és büntetőeljárást vonhat maga után. Arról, hogy mit tehetsz abban az esetben, ha a rendőrség megtiltotta a tüntetést, itt olvashatsz.
Szervezőként köteles vagy együttműködni a rendőrökkel a gyűlés előtt, alatt és után is. Ez azt jelenti, hogy - a bejelentési kötelezettség mellett - folyamatosan tájékoztatnod kell a rendőrséget - a tüntetés közben is - minden olyan változásról, ami a tüntetés biztonságát, békés jellegét érintheti (pl. kevesebb rendező lesz, mint amennyit a bejelentésben megjelöltél).
Ha a bejelentés alapján a rendőrség egyeztetésre hív, azon érdemes megjelenni. Erre általában akkor kerül sor, ha a rendőrök szükségesnek tartják a szervezővel való párbeszédet a részletek tisztázása miatt. Ha nem jelensz meg az egyeztetésen, a rendőrség a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében korlátozó határozatot hozhat.
A rendőrség képviselője jelen lehet a tüntetés helyszínén, végigkövetheti annak menetét és köteles közreműködni a rend megtartásában. Szükség esetén pedig - a vezető előzetes tájékoztatása mellett - feloszlatja a gyűlést. A gyűlés feloszlatásáról itt olvashatsz részletesen.
A szervezőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy beléptetést alkalmazzon, de dönthet úgy a gyűlés biztonsága érdekében, hogy egyenként engedi be a résztvevőket a tüntetés előzetesen kiürített területére. Ezt adott esetben a rendőrség is előírhatja.
A beléptetéssel biztosítható, hogy a résztvevők betartsák a gyűlés törvényes lebonyolítását biztosító törvényi, szervezői, rendőrségi korlátozásokat. A beléptetéssel csak igen szűk körben válogathatod meg, hogy kit engedsz be a gyűlésedre. A törvény értelmében ugyanis a gyűlés nyilvános, azon nem csak veled egyetértők vehetnek részt. Önmagában a feltételezett ellenvélemény tehát még nem ok arra, hogy valakit kizárj a gyűlésedről - ezt csak akkor teheted meg, ha valaki megzavarja gyűlést vagy korlátozza a többi résztvevő gyülekezési szabadságát.
Praktikus tanács: A táska vagy ruházat átvizsgálására nincs felhatalmazva a gyűlés szervezője, mindenkit egyenként kikérdezni pedig nem lehet, így a rendezőknek érdemes csak azokat megállítaniuk, akik szemmel láthatóan nem értenek egyet a gyűlés céljával (pl. ruházat, jelképek, tetoválás alapján, stb.).
A beléptetést tehát érdemes arra használni, hogy felhívd a résztvevők figyelmét arra, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Közölheted velük többek között, hogy a gyűlés súlyos megzavarása esetén kizárhatók, a gyűlés békés jellegét milyen korlátozások szavatolják, és azok megsértése milyen következményekkel járhat. Erről részletesen itt olvashatsz.
Fontos, hogy amennyiben beléptetést akarsz alkalmazni, mindenképpen konzultálj a rendőrséggel! A rendszabályok betartása érdekében - különösen az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dolgok kiszűrésére - a beléptetés során a rendezők a rendőrséggel együttműködve megbizonyosodhatnak arról, hogy az érkezők csomagjukban, ruhájukban nem visznek be ilyen tárgyakat a gyűlésre. Ha egy érkező ennek ellenszegül, akkor őt nem kell beengedni.
A rendezvény területén pusztán áthaladni kívánó emberek (a kívülálló járókelők, turisták, stb.) nem zárhatók ki a rendezvényről.
Praktikus tanács: Lehetnek a rendezőknél több nyelven előre elkészített tájékoztató anyagok a gyűlésről, vagy arról, hogy a gyűlés súlyos megzavarása bűncselekménynek számít. Ezeket azoknak a külföldieknek, turistáknak is oda lehet adni, akikkel egyébként a rendezők nem beszélnek közös nyelvet, hogy tájékozódhassanak.
Azt, aki súlyosan megzavarja a tüntetést (pl. provokálja a résztvevőket, esetleg támadó szándékkal jelenik meg) a vezető kizárhatja a tüntetésről, és az érintett személynek haladéktalanul el kell hagynia a tüntetés helyszínét. Ha a kizárt személy nem tesz eleget a kérésednek, akkor figyelmeztetsd arra, hogy elzárással is büntethető szabálysértést követ el, és kérd a rendőrök segítségét az illető eltávolításában.
A gyűlés vezetőjeként a feladataid közé tartozik a tüntetés békés jellegének és a rend megtartásának biztosítása. Ha a résztvevők magatartása a tüntetés törvényességét veszélyezteti, kötelességed megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rend helyreálljon. A törvényességet veszélyezteti például, ha a résztvevők erőszakos magatartást tanúsítanak (a rongálás is ide tartozik), elkezdenek dulakodni, vagy ha nem tartják be a tüntetés békés jellegét biztosító korlátozásokat (az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas tárgyak használata).
Ha az agresszív résztvevők kizárása nem vezet eredményre, mindenképp kérd a rendőrség segítségét. A rendőrségnek először a békétlen résztvevőket kell leválasztani a gyűlésről, őket kell kiemelni a tömegből. Ha ez nem vezet eredményre, végső esetben a gyűlést fel kell oszlatni. Ennek szabályairól részletesen itt olvashatsz.
Fontos! Ha a gyűlés résztvevői kárt okoznak (megrongálják az utcán parkoló autókat, kukákat, utcabútorokat, stb.), akkor annak megtérítéséért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Ez azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege, egymástól pedig később követelhetik a rájuk eső összeget. A szervező akkor mentesül a résztvevők által okozott károkért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Amikor véget ér a tüntetés, azt befejezetté kell nyilvánítanod és a résztvevőket fel kell szólítanod a távozásra. Figyelmeztesd a résztvevőket arra, hogy amennyiben nem hagyják el a gyűlés helyszínét, szabálysértést követnek el.
Gondoskodnod kell arról is, hogy a gyűlés helyszínét a gyűlést megelőző állapotba hozd. Ez azt jelenti, hogy a szemetet össze kell szedni, az esetleges építményeket, pódiumot, színpadot, hangosítást el kell bontani, a tüntetés alatt kiragasztott plakátokat le kell szedni stb. Tehát gondoskodni kell arról, hogy a helyszín úgy nézzen ki, mint a tüntetés előtt. Amennyiben ezt elmulasztod, a takarítás költségét rád terhelhetik, és bírságot is kiszabhatnak rád. Erről részletesen itt olvashatsz.
Ha tájékoztattad a tüntetőket arról, hogy a gyűlés véget ért, és felszólítottad őket a távozásra, akkor azzal eleget tettél törvényi kötelezettségednek, nincs több felelősséged a résztvevők magatartásáért. Előfordulhat azonban, hogy a résztvevők a tüntetés után nem akarják elhagyni a helyszínt, hanem spontán módon folytatják a demonstrációt. Amennyiben a rendezvény megőrzi békés jellegét és törvényes keretek között marad, a rendőrségnek nincs joga feloszlatni azt.
Fontos! Csak abban az esetben fog a továbbtartó tüntetés “spontánnak” - és egyben jogszerűnek - minősülni, ha annak nincs vezetője. Amennyiben a véget ért tüntetés folytatását valaki elkezdi szervezni (pl. hangosbemondóban javaslatot tesz a továbbvonulásra és annak útvonalára, vezeti a tüntetők csoportját stb.), akkor ő onnantól kezdve vezetőnek minősül. A rendőrség a gyűlés vezetőjének azt tekinti, aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli. Az új vezetőnek a gyűlés helyszínén haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a rendőrséggel, ellenkező esetben szabálysértést követ el.
Szabálysértésért kell felelned akkor, ha
Bűncselekményért kell felelned, ha