A tüntetésről tett bejelentést a rendőrségnek 48 órán belül el kell bírálnia. Az elbírálás eredményeként a rendőrség hozhat tiltó vagy korlátozó határozatot, de megállapíthatja hatásköre hiányát is - vagyis hogy nem hozhat döntést. Ha a rendőrség 48 órán belül nem hoz sem tiltó, sem korlátozó határozatot, akkor a bejelentésedet tudomásul vette, kezdheted hirdetni a rendezvényt.
A cikk naprakész: 2022.10.05.
A tiltó okokat egy általános szabállyal, valamint példálózó felsorolással határozza meg a törvény.
A főszabály ez: Megtiltható a rendezvény, ha a bejelentés, illetve az egyeztetés alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés
Mivel az előzetes tiltás a gyülekezési szabadság gyakorlásának lehető legsúlyosabb korlátozása, a tiltó okokat a rendőrségnek a lehető legszűkebben kell értelmeznie, és csak akkor lehet megtiltani egy gyűlés megtartását, ha a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogai és szabadsága a tiltásnál enyhébb korlátozással, így például a gyűlés békés megtartásának feltételeit előíró rendőrségi határozattal nem biztosítható (lásd alább).
a. A közbiztonság veszélyeztetésére a törvény csak egy példát hoz: ha megalapozottan feltehető, hogy a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy annak elkövetésére való felhívást valósít meg. Ilyen eset lehet a konkrét erőszakos cselekményre felhívás és a kifejezetten erőszakos célokat megfogalmazó gyűlés.
b. A közrend veszélyeztetésének esetei a következők:
Ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely, vagy az időpontja egy olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a veszélye annak, hogy a gyűlés az ezen rendszerek által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal alkalmas a köznyugalom megzavarására. - A TASZ szerint ez önmagában nem lehet alapja tiltó határozatnak, legfeljebb korlátozó határozat meghozatalának. Ha erre hivatkozva a rendőrség megtiltja a gyűlésed megtartását, keresd jogsegélyszolgálatunkat.
c. Mások jogainak és szabadságának sérelme azt jelenti, hogy az alkalmazott technikai eszközök vagy a gyűlés időtartama miatt megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés alkalmas mások magán- és családi élethez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, vagy a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a szükségtelen mértékű és aránytalan megsértésére, vagy mások szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának szükségtelen mértékű és aránytalan korlátozására. Ez a megfogalmazás sajnos elég széles teret enged a rendőrségnek a tiltásra. Az biztos, hogy a rendőrségnek arányos egyensúlyt kell találnia a gyülekezéshez való jog és a magánszféra-jogok között: csak rendkívül szűk körben van lehetőség a gyűlések előzetes korlátozása körében mások jogainak és szabadságának védelmére hivatkozni (pl. “foglyul ejtett közönség”), és a jogsérelem veszélyét elsősorban korlátozó (előíró), és nem tiltó határozattal kell csökkenteni.
Ha egy gyűlés résztvevői olyan megfélemlítő módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy utóbbiak nem tudják elkerülni a megalázó, sértő, lealacsonyító vélemények végighallgatását, a sérelem elszenvedőit foglyul ejtett közönségnek nevezzük.
A sérülékeny csoportok esetében a sérelem enyhébb kijelentések esetében is beállhat, a közhatalmat gyakorló vagy közszereplő politikusoknak viszont szélesebb tűrési kötelezettségük van a politikai, közéleti tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritikákkal szemben. Így pl. a roma lakosságra vonatkozó sértés másként ítélendő meg, mint a közhatalom-gyakorlókat érő sértések. Utóbbiaknak még a lakóhelyükön is tűrniük kell az őket negatívan érintő véleményeket, a sérülékeny csoportok tagjai azonban lakóhelyükön vagy templomuk közelében sem kényszeríthetők arra, hogy lássák és hallják az ellenük irányuló tüntetést.
A rendőrség tiltás helyett előírhatja a gyűlés békés megtartásának feltételeit is, ha ez szükséges a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt. A rendőrségnek ezt kell tennie akkor is, ha a tüntetést meg lehetne tiltani, de az a korlátozással (előírással) elhárítható. Erre az egyeztetésen a bejelentőnek érdemes felhívnia a rendőrség figyelmét.
A határozatban a rendőrség rendelkezhet - többek között - az alábbiakról:
Fontos, hogy ha a szervező, illetve képviselője a bejelentést követő egyeztetésen nem jelent meg, vagy ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a rendőrség szintén hozhat előíró határozatot a gyűlés rendjének fenntartása és a közrend biztosítása érdekében.
A gyülekezési ügyekben az előzetes rendőrségi korlátozások ellen a törvény gyors bírósági jogorvoslatot tesz lehetővé. Három napon belül lehet kérni a rendőrség korlátozó vagy tiltó határozatának bírósági felülvizsgálatát. A linkek alatt az ehhez szükséges keresetmintákat találod. A rendőrségnek is három napja van, hogy elkészítse az ún. védiratát és továbbítsa az ügy összes iratát a bíróságra, és a bíróságnak is három napja van, hogy ítéletet hozzon. A felülvizsgálatra a Kúriának van hatásköre és kizárólagos illetékessége, e bíróságnak kell címezni, de a határozatot hozó rendőrségnek kell a keresetet benyújtani.
Ha tehát tüntetést szervezel, hagyj magadnak legalább két hetet a bejelentéstől a tüntetés napjáig, így az esetleges jogtalan tiltást is biztonsággal orvosolni tudod!
Fontos, hogy a határidőt naptári napokban kell számolni, nem munkanapokban, és a felülvizsgálati kereset benyújtásakor a rendőrségi határozat kézbesítésének nemcsak a napja, hanem órája és perce is számít! A határozatot személyesen is kézbesíti a rendőrség, és az átvételt a dátum-óra-perc határozaton való rögzítésével szokás igazolni. Kétség esetén azonban a jogorvoslati határidő a határozatnak a rendőrség honlapján való közzétételével kezdődik. A rendőrség itt teszi közzé aktuális határozatait.
Fontos, hogy a Kúria előtti perben kötelező az ügyvédi képviselet! Ha a rendőrség megtiltotta vagy korlátozta a bejelentett gyűlésed megtartását, keresd meg mielőbb a TASZ jogsegélyszolgálatát!
Ha a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezi, a tüntetést a bejelentésben foglalt paraméterekkel meg lehet tartani.
Ha a bíróság a korlátozó határozatot megsemmisíti, akkor nincs korlátozás vagy előírás, a tüntetést a bejelentésben foglalt paraméterekkel meg lehet tartani.
Ha a bíróság a korlátozó határozatot megváltoztatja, akkor a tüntetést meg lehet tartani, de a bejelentésben foglalt paramétereken túl az ítéletben foglalt feltétel is kötelező lesz a szervező/vezető, a rendezők, és a résztvevők számára a gyűlés során.
Amennyiben a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezi, vagy a korlátozó határozatot megsemmisíti, a tüntetést a bejelentés szerinti helyen és időben meg lehet tartani. Ha a bíróság a korlátozó határozatot megváltoztatja, akkor a tüntetést az ítéletben foglalt feltétellel lehet megtartani a bejelentés szerinti helyen és időben.
Ha mégoly gyors is a jogorvoslat, könnyen előfordulhat, hogy a tiltó határozat hatályon kívül helyezése csak a tüntetés tervezett ideje után történik meg. Ebben az esetben a szervezőnek annyi teendője van, hogy 24 órán belül tájékoztatja a rendőrséget a tüntetés új időpontjáról, egyebekben a tüntetés az eredeti bejelentés szerinti paraméterekkel megtartható.