Performansz, szimbolikus véleménynyilvánítás

A demonstráción való részvételed nem csak abból állhat, hogy jelen vagy. A véleménynyilvánításba sok minden belefér, ezért a rendőrség csak meghatározott esetekben tilthat meg vagy korlátozhat egy tüntetést, vagy alkalmazhat más szankciót. A tiltó okokat és a gyűlés békés jellegét biztosító követelményeket is törvény szabályozza (ezekről részletesebben itt olvashatsz). Ezen kívül minden korlátozás, tiltás önkényes és így jogellenes.

1.Megtilthatnak vagy szankcionálhatnak valamit azért, mert nagyon provokatív, szokatlan, meghökkentő?

Nem, amíg az nem ütközik a törvényben meghatározott tiltási okba, vagy a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokba (ezekről itt olvashatsz részletesen). A közügyekről szóló véleménynyilvánítás nem tiltható meg azért, mert annak tartalma vagy formája másoknak nem tetszik, vagy erkölcsileg vagy politikailag nem tudnak vele azonosulni, vagy mert egyébként megbotránkoztató, esetleg extravagáns. Ezt hívják úgy, hogy tartalomsemleges védelem: sokféle véleményt sokféle módon ki lehet fejezni, mind a vélemény tartalmát, mind a kifejezés formáját nagy szabadsággal választhatod meg. A korlátozás csak külső korlát lehet, tehát a tüntetés helyét vagy útvonalát, idejét vagy időtartamát, illetve a tüntetés módját érinthetik, és még ezekben az esetekben is nyomós indokra van szükség a rendőrség részéről.

2.Van valami általános mérce, hogy tudjam, mi az amit biztosan nem lehet csinálni?

A gyülekezési törvény tiltó felsorolja, hogy mikor lehet előzetesen megtiltani a rendezvényt. Erről ITT olvashatsz. A tüntetés akkor is jogellenessé válik, ha elveszíti a békés jellegét. Erről ITT olvashatsz. Egyébként általánosságban nem lehetséges ilyet meghatározni. Jó kiindulópont lehet, hogy bármi, ami nem sérti mások jogát, nem veszélyezteti a testi épséget vagy az életet, az megengedett egy tüntetésen is.

3.Mi mindent csinálhatok performansz címszó alatt egy tüntetésen?

Lehet egy tüntetésen zenélni és hangfalakból zenét lejátszani, koreográfiát előadni, egységes ruházatban megjelenni (bizonyos kivételekkel, lásd alább), játékot játszani, szimbolikus vagy valós sportversenyt tartani, művészeti produkciót bemutatni, épületet, szobrot letakarni, álló vagy mozgóképet kivetíteni stb. Az Alkotmánybíróság szerint a járdára festés is véleménynyilvánításnak tekinthető, és bizonyos feltételek (elsősorban a közéleti vonatkozású üzenet közvetítésének szándéka) megléte esetén emlékművek vízfestékezése, liszttel leöntése, stb. is elfogadható lehet, tehát tényleg nagyon széles a “kínálat”. Ellenben a Kúria egy jogegységi határozata értelmében akár rongálás bűncselekmény elkövetéséért is felelősségre vonhatnak. A TASZ törekszik arra, hogy ez a szigorú, sok esetben a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó értelmezés kikerüljön a gyakorlatból. Ha bizonytalan vagy, keresd meg jogsegély-szolgálatunkat és tanácsot adunk, hogy az adott cselekmény véleménynyilvánításnak tekinthető-e.

Fontos! Egyenruhában, védőfelszerelésben, vagy azzal összetéveszthető (ahhoz hasonló) ruhában, illetve arcot eltakarva, maszkban csak akkor lehet megjelenni egy gyűlésen, ha szervezőként az ilyen szándékot a bejelentésben jelezted és azt a rendőrség tudomásul vette. Rendőrségi tudomásulvétel hiányában tilos egy gyűlésen erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni, és a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, továbbá az arcukat sem takarhatják el. (Aki feloszlatott egyesület egyenruháját, formaruháját, vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve jelenik meg egy tüntetésen, szabálysértést követ el.)

A TASZ szerint ezek a fogalmak elég homályosak, és kialakult gyakorlata sincs annak, hogy a rendőrség mit tekint ilyen ruházatnak. Véleményünk szerint önmagában egy terepszínű nadrág, vagy egy metál-együttes pólója semmiképpen nem tekinthető ilyennek. A rendőrségnek a tüntetők várható magatartásával, a rendezvény programjával és a gyűlés céljával összefüggésben kell értékelnie, hogy mikor veszi tudomásul az ilyen ruházatot, és mikor nem. Ha szükségtelennek tartod, hogy a résztvevők ruházata miatt a rendőrség ne vegye tudomásul a tüntetésedet, fordulj bírósághoz, előtte pedig keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.

4.Kell külön engedélyt kérnem a demonstrációs eszközökre, ruházatra?

Egy tüntetés kapcsán semmire nem kell engedélyt kérned. Tájékoztatnod kell a rendőrséget, amit a bejelentéssel teszel meg. A tüntetés programelemeit persze érdemes előre tisztázni azzal, hogy már a bejelentésben említést teszel róluk. Ha a rendőrség egy performanszt jogsértőnek tart, akkor arra az egyeztetésen felhívja a figyelmet. Ha nem szervező, hanem résztvevő vagy, és van egy performansz-ötleted, amit kockázatosnak tartasz, keresd meg a szervezőt, és mondd el neki az ötleted.

Fontos! Tiltásnak vagy korlátozásnak nincs helye csak azért, mert valami meghökkentő, szokatlan, durva stb. - a közlés tartalma miatt csak kivételes esetben van helye szankciónak. Csak akkor lehet megtiltani vagy korlátozni egy cselekményt, ha az jogellenes vagy fennáll a jogsértés veszélye. Így pl. tűzveszélyes tevékenységet meg is tilthat a rendőrség, de ha a megfelelő óvintézkedések mellett (pl. tűzoltók és pirotechnikai szakemberek jelenléte, biztonsági zóna kialakítása, a résztvevők megfelelő figyelmeztetése) az biztonságos marad, akkor ez is megtartható.

Fontos az is, hogy az egyeztetés során a szervező és a rendőrség is legyen kompromisszumkész - ha a rendőrség mégsem akar engedni egy formabontó cselekményt, és azt megtiltja vagy aránytalanul korlátozza, akkor érdemes a határozatát bíróságon megtámadni. Ilyen volt pl. a szimbolikus focimeccs a Kossuth téren