A gyűlések a közéleti véleménynyilvánítás és a politikai tiltakozás eszközei, így amikor tüntetsz, a szólásszabadsághoz való jogodat gyakorlod. A véleményed másokkal együtt történő kinyilvánítása azonban nagyobb körültekintést igényel, ezért a törvények is alaposabban szabályozzák a gyűlések résztvevőinek magatartását. A szabályok ismertetése mellett a leggyakoribb esetekre is igyekszünk eligazítást nyújtani.
A cikk 2022.10.05-én frissült utoljára.
A legfontosabb szabály az, hogy be kell tartanod a tüntetés szervezőjének, vezetőjének és rendezőinek az utasításait: ők felelnek azért, hogy a gyűlés törvényes és biztonságos legyen (hogy a tüntetés megőrizze a békés jellegét, és amíg megőrzi, ne is lehessen megakadályozni a megtartását). A gyülekezési törvény szerint ezért a gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és a rendezőknek a rend fenntartása és biztosítása érdekében tett utasításait követni. Így a gyűlést súlyosan megzavaró személynek a rendező felhívását követően haladéktalanul el kell hagynia a gyűlés helyszínét, valamint minden résztvevő köteles a gyűlés befejezésének időpontjában annak helyszínét elhagyni.
A vezető általában az, aki a tüntetést szervezte (ő határozza meg többek között a gyűlés progamját, felvonulás útvonalát, és ő jelenti be, ha a tüntetés véget ér).
A rendezőket onnan ismerheted fel, hogy “RENDEZŐ” feliratú mellény vagy karszalag van rajtuk. Őket a tüntetés szervezője nevezi ki, és elsődleges feladatuk, hogy segítsék a vezető munkáját, így nyugodtan fordulhatsz hozzájuk, ha bármilyen kérdésed van a demonstrációval kapcsolatban.
Igen, a törvény további konkrét kötelezettségeket is előír.
Nem lehet nálad sem a tüntetésen, sem az odaúton és visszaúton:
Tilos továbbá erőszakot közvetítő, félkatonai vagy ahhoz hasonló ruhát felvenni, amely félelmet kelthet másokban.
Mivel Magyarországon bűncselekménynek minősül a tiltott önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használata, így szintén nem jelenhetsz meg olyan ruhában, ami horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot vagy ötágú vöröscsillagot ábrázol. (Ha mégis ezt teszed egy békés tüntetésen, és eljárást indítanak ellened, akkor keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.)
Végül, ha a tudomásul vett bejelentés ezt nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, és az arcukat sem takarhatják el.
Főszabály szerint bármit magaddal vihetsz, ami nem alkalmas testi sérülés okozására, legyen az transzparens, zászló, síp, molinó stb. Ezek a demonstrációk természetes velejárói, segítségükkel hatékonyabban hangot adhatsz véleményednek. Ha azonban valamilyen kevésbé szokványos tárgyat szeretnél magaddal vinni, amiben nem vagy biztos, hogy megengedett-e, érdemes előtte a szervezővel, vagy a helyszínen a vezetővel, rendezőkkel felvenned a kapcsolatot és velük egyeztetned.
Főszabály szerint igen. A szólásszabadság körébe tartoznak a túlzó, bántó, akár sértő megnyilvánulások is, mert a jog a tartalmuktól függetlenül védi az értékítéleteket, véleményeket. Különösen így van ez akkor, ha közhatalmat gyakorló vagy közszereplő politikusokról szeretnél véleményt nyilvánítani, velük szemben megengedett az éles kritika is. Természetesen az indokolatlanul megalázó vélemények, hamis tényállítások nem minden esetben részesülnek jogi védelemben. Ha bizonytalan vagy benne, hogy egy adott kifejezés a szólásszabadság körébe tartozik-e, keresd nyugodtan a jogsegélyszolgálatunkat.
A pirotechnikai eszközöket különböző osztályokba sorolják attól függően, hogy azok használata mennyire veszélyes. A P1. kategóriába tartoznak azok, amelyeket egyszeri használatra elegendő mennyiségben bármely nagykorú személy engedély nélkül magánál tarthat és használhat. Ez tehát egy veszélytelen és szabadon vásárolható eszköz, amit legálisan tarthatsz magadnál, sportrendezvények alkalmával nem szokott gond lenni használatukból. Az ilyen füstgyertya szabályszerű használata tehát jogszerű politikai véleménynyilvánításnak minősül. A füstgyertyák jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak, de vásárlás előtt ezt mindenképp ellenőrizd a csomagoláson vagy kérdezd meg az eladótól!
Fontos! A P1 kategóriájú füstgyertyáknál is be kell tartanod a használati utasítást! Emberre semmiképp se célozz vele és amíg használod, ne állj túl közel másokhoz.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy szabálysértési eljárást indítanak veled szemben a rendőrök a füstgyertya miatt. Ebben az esetben vedd fel a kapcsolatot jogsegélyszolgálatunkkal.
A szólásszabadság körébe az ártalmatlan, kárt nem okozó, társadalomra nem veszélyes véleménynyilvánítások tartoznak. Ezért figyelj oda, hogy lehetőleg lemosható, ún. vízbázisú festéket vagy más könnyen eltávolítható eszközt (pl. krétát) használj. Így kerülheted el legkönnyebben azt, hogy rongálás miatt szabálysértési vagy büntetőeljárást indítsanak veled szemben. Rongálás ugyanis akkor valósul meg, ha kár keletkezik az adott dologban (pl. ha nem mossa le az eső a festéket, hanem valamilyen speciális oldószer kell hozzá). Az is fontos szempont, hogy az üzeneted valóban politikai véleményt tükrözzön, a közügyek vitatása ugyanis fokozott jogi védelmet élvez. Tudomásunkra jutottak olyan esetek is, ahol a rendőrség azért indított egyből büntetőeljárást, mert - bár a kár mértéke a szabálysértési értékhatárt nem haladta meg - a Btk. a falfirka elhelyezését értékhatártól függetlenül büntetni rendeli. A TASZ szerint a büntetőeljárás aránytalanul súlyos válasz egy falfirka elhelyezésére, hiszen a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, ha a firkáló közéleti, politikai véleményét nyilvánítja ki.
Előfordulhat, hogy a fentiek ellenére a rendőrség mégis eljárást indít ellened, ez esetben keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.
A matricázás hasonló megítélés alá esik, mint a vízzel lemosható festék használata: mivel ez egy veszélytelen cselekmény, ami nemigen okoz kárt a felmatricázott dologban, főszabály szerint nem sértesz vele jogot. Itt is fontos szempont azonban, hogy könnyen eltávolítható legyen a matrica, különben könnyen rongálás szabálysértésének számíthat a felragasztása.
Ha plakátokat szeretnél elhelyezni, akkor kicsit körültekintőbben kell eljárnod, ugyanis a közterületi plakátolás feltételeit az önkormányzatok szabályozzák. Településenként, kerületenként eltérő a plakátolás szabályozása, de általában előzetes engedélyt kell kérned hozzá az önkormányzattól. Azt, hogy ezt pontosan hogyan teheted meg, az önkormányzatok közterület-használatot szabályozó rendeleteiben találod. A magántulajdonban lévő hirdetési felületeken értelemszerűen a tulajdonos engedélyével lehet plakátolni.
Semmiképpen sem. A rendőr megdobása hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, függetlenül attól, hogy okozol-e vele sérülést vagy sem. Mindegy tehát, hogy műanyag palackot vagy petárdát dobsz a rendőr felé, ugyanúgy bűncselekményt követsz el.
Az ellentüntetőknek pedig ugyanolyan joguk van tüntetni, mint neked, így őket sem lehet megdobálni, még ártalmatlan tárgyakkal sem. Ha mégis ilyet teszel, azzal megsérted mások gyülekezési szabadságát, ami szintén bűncselekménynek minősül.
A tüntetésen való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül, ezért a sajtó anélkül készíthet és hozhat nyilvánosságra képeket, videókat, hangfelvételeket egy tüntetésről, hogy ahhoz annak résztvevői előzetesen hozzájárulnának. Ez ugyanakkor nem jelent korlátozás nélküli felvételkészítési szabadságot. A tüntetőket csak tömegszerűen szabad fényképezni, és a tömegből kiemelt, egyediesített felvételekhez ugyanúgy szükséges az érintett hozzájárulása.
Emellett a rendőrség is sokszor készít kép- és hangfelvételt. A rendőrségnek ugyanis törvényi felhatalmazása van arra, hogy az intézkedésekről, az intézkedés alá vont személyről, környezetéről, egyéb lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készítsen. Ha eljárás lefolytatásához a felvételre nincs szükség, akkor azt a rendőrség 30 napig őrizheti.
Azzal, hogy felveszel egy sálat, napszemüveget vagy baseball sapkát, még nem követsz el jogsértést. Eltakart arccal azonban a gyülekezési törvény szerint csak akkor tüntethetsz, ha a szervező előre bejelentette a rendőrségen, hogy a tüntetők maszkban jelennének meg és a rendőrség ezt tudomásul vette (pl. ha maszkok viselése a véleménynyilvánítás része vagy eszköze). Erre a korlátozásra azért van szükség, hogy az esetleges törvénysértések esetén a rendőrség azonosítani tudja az elkövetőket.
Fontos, hogy a személyazonosságod igazolását a rendőrséggel szemben nem tagadhatod meg, rendőri felszólításra az arcodat is láthatóvá kell tenned.
Közterületen gyakorlatilag bárkit igazoltathat a rendőr, ennek célját azonban köteles neked megmondani. A törvény szerint ilyen cél lehet például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, továbbá, ha ez a jogaidnak vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges. Ha magától nem mondja meg a rendőr, hogy miért igazoltat, nyugodtan kérdezd meg tőle. Ha ezt előzetesen megtagadná arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor is legkésőbb az igazoltatást követően közölnie kell veled annak okát, célját.
Ha igazoltatnak, köteles vagy a személyazonosító adataidat hitelesen igazolni (bármilyen hatósági, fényképes igazolvánnyal). Ha ennek nem tudsz eleget tenni (mert nincs nálad semmilyen igazolvány) vagy megtagadod az igazoltatást, akkor a rendőrök előállíthatnak - vagyis bevihetnek a rendőrségre - annak érdekében, hogy megállapítsák a személyazonosságodat (pl. ujjlenyomat-vétellel).
Arról, hogy milyen jogaid és kötelességeid vannak az igazoltatás során, ebben az útmutatónkban olvashatsz részletesebben.
További tanácsok: hogyan ne kövess el szabálysértést vagy bűncselekményt a tüntetésen.