A tüntetések, tiltakozások nyilvános közéleti események, ezért leginkább közterületre szervezik ezeket. Ám a gyülekezési szabadság körébe az is beletartozik, hogy magánterületre szervezz tüntetést, és ott nyilváníts véleményt. Ilyenkor azonban több korlátozás alá is esik a gyülekezési jog.
A magánterületen tartott tüntetésekre ugyanúgy vonatkozik a gyülekezési törvény, mint a közterületre szervezett gyűlésekre, de van egy nagyon fontos különbség. Míg a közterületre tervezett tüntetést a rendőrségnek kell bejelenteni, addig a közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Azaz engedélyt kell kérned a tulajdonostól, akinek az ingatlanát tüntetésre akarod használni.
Ez a gyakorlatban jelentősen megnehezíti, hogy magánterületen szervezz tüntetést. Míg ugyanis a közterületnek rendeltetésszerű használata a tüntetés, a magánterület a tulajdonos vagy a használó rendelkezése alatt áll. A közterület esetében csak a törvényben meghatározott okokból tilthatja meg a rendőrség a gyűlés megtartását - a tulajdonos vagy a használó azonban bármilyen okból megtagadhatja a hozzájárulását.
Egyrészt szabálysértést követsz el, ami 150.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Emellett a tulajdonos vagy a használó is felléphet veled szemben magánjogi úton, a magánterület háborítatlan birtoklása védelmében: birtokvédelmet kérhet, pert indíthat ellened, és a terület esetleges helyreállítási költségeit, az okozott károkat köteles vagy megtéríteni.
A gyűlés szempontjából azonban fontosabb, hogy a hozzájárulás hiánya esetén a jogalap nélküli birtokháborítás ellen a tulajdonos vagy a használó - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet, amennyiben más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A jogos önhatalom pl. azt is magában foglalja, hogy biztonsági őrökkel védje meg a területét a tüntetéstől.
A gyülekezési törvény csak a közterületet határozza meg: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, és amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként vagy térként szolgáló részét is. Ennek megfelelően nemcsak a magántulajdonban lévő ingatlanok nem minősülnek közterületenek, hanem azok az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok sem, amelyek nem közhasználatra szolgálnak, vagy nem vehetők igénybe korlátozás nélkül.
Ha szerinted a gyűlésed helyszíne közterület, és ezért bejelented a tüntetést a rendőrségen, a rendőrségnek tisztáznia kell a helyszín jellegének kérdését. Ha azt észleli, hogy a gyűlés helyszíne nem közterület, akkor erre fel kell hívnia a figyelmedet, és tájékoztatnia is fog a gyűlés szervezésének feltételiről, jogkövetkezményeiről.
A szabad ég alatt, el nem kerített, korlátlanul hozzáférhető magánterületek esetében, mint amilyen egy hipermarket parkolója is, a magánterületi jelleg és a hozzájárulás követelménye a TASZ szerint a gyülekezési jog szükségtelen korlátozását jelenti. Nem elvárható, és nem is életszerű, hogy az ellene szerveződő tüntetéshez a terület tulajdonosa hozzájáruljon. Amennyiben ilyen tüntetést szeretnél szervezni, javasoljuk, hogy előzetesen keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.
Az ilyen zárt, és az adott intézmény működéséhez szorosan kapcsolódó helyiségek esetében is aránytalannak tartjuk a tulajdonos vagy az intézményvezető engedélyét egy tiltakozás megtartásához. Ugyanakkor ilyen helyeken korántsem aránytalan követelmény a házirend betartása, és az adott intézmény rendeltetésszerű működésének tiszteletben tartása. Ismét azt javasoljuk, hogy kétség esetén kered a TASZ jogsegélyszolgálatát.