A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. A szabályok megszegésének (tehát annak, hogy a tanulók nem mennek be az óráikra) elvi, erkölcsi indíttatása van és a szabályszegők a nyilvánosság előtt vállalják cselekedetüket. A polgári engedetlenség különösen fontos eleme, hogy a szabályszegő vállalja tette következményeit.
Mivel a tiltakozó tanulók nem jelennek meg a tanórákon vagy más iskolai foglalkozásokon, ezekre az órákra hiányzóként fogják őket beírni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az iskoláknak van mozgásterük abban, hogy a hiányzást igazoltnak tekintik-e.
A jogszabályok nem azt veszik figyelembe, hogy a tanuló az iskola épületében van-e, hanem azt, hogy részt vesz-e a tanórákon vagy más foglalkozásokon. Vagyis ha az órán, foglalkozáson nem jelenik meg, akkor hiába van az iskolában, mulasztást követ el.
Azt, hogy egy mulasztás igazoltnak tekinthető-e, az igazgató dönti el. A jogszabály azt mondja ki, hogy az igazgató „egyéb alapos indok” miatt is igazoltnak tekintheti a hiányzást. Ha az igazgató méltányolja a diákok véleménynyilvánítását, könnyen lehet, hogy él ezzel a jogkörével és a tiltakozó tanulók hiányzásait igazoltnak tekinti. Elméletileg persze az sem kizárt, hogy az iskola ezeket a hiányzásokat egyáltalán nem is adminisztrálja.
Attól függően, hogy a tanuló kiskorú vagy nagykorú, illetve tanköteles-e még vagy sem, eltérőek lehetnek a következményei az igazolatlan óráknak. Ezt részletezik a következő rövid összefoglalók.
Az igazolatlan mulasztás következményei tanköteles kiskorú tanulók esetében
Tanköteles kiskorú (azaz 16 év alatti tanuló) mulasztásakor már már egyetlen igazolatlan óra után értesíteni fogják a szülőt (ha kollégista, akkor a kollégiumot is) az igazolatlan óra tényéről. Ha az értesítést követően a tanulónak további igazolatlan órái keletkeznek, akkor az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a szülőt.
Ha az igazolatlan órák száma eléri a 10 órát, akkor az iskola ismét értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat működésbe lép: feltárja a mulasztás okát és meghatározza, hogy kinek mit kell tennie annak érdekében, hogy a tanuló ne mulasszon többet.
Ha az igazolatlan órák száma eléri a 30 órát, akkor az iskola értesíti a szabálysértési hatóságot is (mert ebben az esetben a szülőt szabálysértésért felelősségre vonhatják). Emellett az iskola ismét tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot.
Ha az igazolatlan órák száma eléri az 50 órát, az igazgató értesíti a gyámhatóságot és a család- és gyermekjóléti központot. A gyámhatóság már nemcsak a mulasztás okának feltárásával és megoldásával foglalkozik, hanem hatósági intézkedéseket is tehet: a gyereket védelembe veheti (ez a család működésének egyfajta „ellenőrzését” jelenti) vagy akár ki is emelheti a családjából. Ezekhez az intézkedésekhez azonban alaposan fel kell tárni a mulasztás körülményeit, vagyis nem egyik napról a másikra történnek meg! 50 órát meghaladó hiányzás esetén megvonják a családi pótlékot!
Az igazolatlan mulasztás következményei NEM tanköteles kiskorú tanulók esetében
Nem tanköteles kiskorú (vagyis 16 és 18 év közötti tanuló) mulasztásakor 10 igazolatlan óra után fogják értesíteni a szülőt (ha kollégista, akkor a kollégiumot is), ezen kívül a család- és gyermekjóléti központot is az igazolatlan órák tényéről.
Ha az értesítést követően a tanulónak további igazolatlan órái keletkeznek, akkor az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a szülőt.
Mivel a tanuló már nem köteles iskolába járni, a gyermekjóléti központ és szolgálat feladata leginkább az lehet, hogy tisztázza: a szülő előtt ismert-e, hogy a gyermeke mulaszt az iskolában. Amennyiben ez tisztázott, további lépések nem indokoltak.
Az igazolatlan mulasztás következményei nagykorú (így nem tanköteles) tanulók esetében
Aki nagykorú (vagyis elmúlt 18 éves), annak a szülőjét már nem értesítik, és az ő esetében már nem lesz gyermekvédelmi fellépés sem, vagyis ez azt jelenti, hogy tkp. az „oktatáson belül” marad az ügy, és csak tanulmányi jellegű következményei lehetnek. Ilyenekkel csak 250 mulasztott óra után kell számolni, ami nagyon sok hiányzással jön össze. Ha valaki ezt eléri, akkor osztályozóvizsgára kell mennie, ha viszont a mulasztásban van legalább 20 igazolatlan, akkor ezt a lehetőséget meg lehet tőle tagadni.
A tanköteles és nem tanköteles tanulóra egyaránt vonatkozik, hogy ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásuk együttesen eléri
a kétszázötven tanítási órát,
szakgináziumban vagy szakiskolában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsga letételét a nevelőtestület megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ugyanez igaz akkor, ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál több.
De, szerintünk mindenképen számít! Úgy gondoljuk, hogy akár az iskolával szemben, akár a gyermekvédelmi rendszer szerveivel szemben lehet hivatkozni arra a fontos tényezőre, hogy a tanuló a véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta, tehát nem indok nélkül mulasztott. Különösen igaz ez akkor, ha a tiltakozók tanítási időben végig bent voltak az iskolában. A véleménynyilvánítás szabadságára bárki hivatkozhat életkortól függetlenül, vagyis a kiskorú diákok is mondhatják, hogy a véleményük kifejezése céljából hagytak ki bizonyos órákat.
Előfordulhat – bár ilyennel még nem találkoztunk –, hogy az iskola a házirend valamelyik előírására, tilalmára hivatkozik, amely alapján megtiltható lenne az ülősztrájk. Úgy véljük, hogy az iskolai házirendnek minden esetben tekintettel kell lennie a tanulók véleménynyilvánítási jogára, sőt, valójában elő kellene segítenie ezt. Ezért ha bárkit iskolán belüli szankció (pl. megrovás, intő stb.) ért az ülősztrájk kapcsán, esetleg fegyelmi eljárást kívánnak vele szemben indítani, érdemes jogi szempontból is megvizsgálni az ügyet. Ebben a TASZ szívesen nyújt segítséget.
Természetesen nem. Az orvos csak betegség miatti mulasztást igazolhat, vagyis ha valaki azért kap igazolatlant, mert részt vett az ülősztrájkban vagy iskolafoglalásban, akkor ez értelemszerűen nem igazolható orvosi igazolással.