Szervezőként sok szabály betartására kell ügyelned. A szabálysértési eljárás és az abban kiszabható szankciók célja, hogy ezeket a szabályokat komolyan vedd és betartsd. Az alábbi útmutató abban segít eligazodni, hogy milyen magatartások vezethetnek szabálysértési eljáráshoz, illetve hogy mit tehetsz, ha szabálysértési eljárás alá vontak.
A cikk naprakész: 2022.10.05
Szabálysértési eljárás megindítására a következő szabályszegések bármelyikével okot adhattál:
Szögezzük le: az a tény, hogy szabálysértési eljárás indult ellened, nem jelenti azt, hogy el is követtél szabálysértést. A rendőrség is hibázhat, ezt számos bírósági döntés alátámasztja. A határozatból, amelyben megbüntettek, ki kell derülnie, hogy a fent felsorolt szabálysértések közül pontosan melyiket követted el a rendőrség szerint.
a) Nem jelentetted be a tüntetést.
A közterületre szervezett tüntetéseket be kell jelenteni a helyi rendőrkapitányságon. (A bejelentésről részletesebben itt olvashatsz). A bejelentési kötelezettség alól csak az a szervező mentesül, aki magánterületre szervez tüntetést (ekkor nem rendőrségi bejelentést kell tenni, hanem a tulajdonostól kell engedélyt kérni, ahogy azt alább részletezzük.) A közterületre szervezett tüntetés bejelentésének elmulasztása szabálysértési szankciót vonhat maga után.
A TASZ álláspontja szerint a flashmob vagy villámcsődület nem bejelentésköteles rendezvény, akkor sem, ha a célja közéleti tárgyú véleménynyilvánítás, mert amennyiben valóban “villámgyorsan” zajlik le, a vele járó zavarás sem éri el azt a szintet, ami bármilyen rendőri lépést indokolna. Ugyanakkor a törvény nem tesz különbséget, és nem szabályozza külön a flashmobot, ezért ha szervezőként el akarod kerülni a szabálysértési eljárást, akkor a flashmobot is jelentsd be. Ha mégsem teszed, és eljárás alá vonnak emiatt, vedd fel a kapcsolatot jogsegélyszolgálatunkkal.
b) Késve jelentetted be a tüntetést.
Az, hogy milyen határidő vonatkozik egy adott tüntetés bejelentésére, a körülményektől függ. Az általános szabály az, hogy a szervezőnek a tüntetést 48 órával azelőtt kell bejelentenie, hogy azt nyilvánosan meghirdetné. A bejelentési határidő számításánál tehát a viszonyítási pont a tüntetés meghirdetésének – és nem a tüntetés megtartásának! – időpontja. Ebből következik, hogy a bejelentéstől számított 48 óráig a gyűlést nem szabad nyilvánosan meghirdetni. (Ebben a 48 órában méri fel a rendőrség azt, hogy a bejelentésben foglaltak alapján kell-e lépéseket tennie a gyülekezési jog gyakorlásának biztosítása, illetve a versengő jogok védelme érdekében.) Így akkor is indulhat a szervező ellen szabálysértési eljárás, ha a tüntetés bejelentése és meghirdetése között nem telt el 48 óra.
A TASZ álláspontja szerint elhibázott az a szabály, amely a bejelentéstől számított 48 óráig megtiltja a szervező számára, hogy a tervezett tüntetést meghirdesse, mert sérti a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Dolgozunk azon, hogy elérjük ennek a szabálynak a megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál. Tartjuk továbbá azt is, hogy a tüntetés bejelentésének és meghirdetésének időbeli közelsége önmagában nem jelent veszélyt a társadalomra, ezért nem alapozhatja meg szabálysértési szankció kiszabását sem. Ha ellened szabálysértési eljárás indult amiatt, hogy a tüntetés bejelentése és meghirdetése között nem telt el 48 óra, javasoljuk, hogy vedd fel a kapcsolatot jogsegélyszolgálatunkkal.
Nem vezethet ugyanakkor szabálysértési szankcióhoz a 48 órás szabály megsértése akkor, ha a tüntetés sürgős. Egy tüntetés akkor sürgős, ha igazolható, hogy a 48 órás határidő megtartása veszélyeztetné a tüntetés célját, ilyen például, ha egy váratlan közéleti esemény (mondjuk egy politikusi nyilatkozat) azonnali reakciót kíván. Határidő ugyanakkor a sürgős tüntetések esetében is van: a bejelentést a tüntetésre okot adó eseményt követően haladéktalanul meg kell tenni. A törvény szerint a tüntetést ilyenkor az azt meghirdető felhívás megküldésével kell bejelenteni.
Ha azért indult ellened szabálysértési eljárás, mert sürgős tüntetés esetén elmulasztottad a 48 órás bejelentési határidőt, javasoljuk, hogy vedd fel a kapcsolatot jogsegélyszolgálatunkkal.
c) A gyűlést a bejelentéshez képest máshogy tartottad meg.
Ha gyűlést szervezel, a rendőrség által tudomásul vett bejelentésre érdemes úgy tekintened, mint egy szerződésre közted és az állam között. Ezt a szerződést persze főként te írtad, az a te szándékaidat tükrözi, az államnak (a rendőrségnek) csak csekély mértékben van lehetősége azt formálni. Mint minden szerződésnek, ennek is vannak lényeges és kevésbé lényeges tartalmi elemei, és a lényeges tartalmi elemeket nem lehet következmények nélkül egyoldalúan megváltoztatni. A bejelentés leglényegesebb tartalmi elemeként a törvény a tüntetés helyszínét, a vonulás útvonalát, valamint a tüntetés kezdésének és befejezésének időpontját tartja számon. Ha ezektől eltérsz a szervezés során, anélkül, hogy erről a rendőrséggel egyeztetnél, a szabálysértési szankciót kockáztatod. Természetesen, amennyiben a már tudomásul vett bejelentésedhez képest változtatnod kell a tüntetés paraméterein, akkor semmi akadálya annak, sőt, az együttműködési kötelezettségből következik is, hogy előzetesen tájékoztasd a rendőrséget.
d) Név nélkül szerveztél tüntetést.
Tüntetést nem lehet inkognitóban szervezni. A gyülekezési törvény kifejezetten előírja, hogy a tüntetést népszerűsítő felhívásban fel kell tüntetni a szervező nevét, több szervező esetén valamennyi szervező nevét. Ha erre nem ügyeltél, és a rendőrségnek ez szemet szúrt, okot adtál szabálysértési eljárás megindítására.
e) Magánterületre engedély nélkül szerveztél tüntetést.
A magántulajdont számos szabály védi az illetéktelen beavatkozásoktól. Ilyen szabály a gyülekezési törvénynek az a rendelkezése, amely kötelezi a szervezőt tulajdonosi hozzájárulás beszerzésére minden olyan esetben, amikor a tüntetést nem közterületre, hanem magántulajdonban lévő ingatlanra szervezik. Bár jellegük és rendeltetésük alapján fontos különbségek vannak a magántulajdonban lévő ingatlanok között – ha pl. az ingatlan egy része nyitva áll a közforgalom számára –, a törvény ezekre a különbségekre nincs tekintettel. A hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége tehát minden magántulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik. Erről részletesebben itt olvashatsz [LINK].
f) Nem engedted be a sajtót vagy a rendőrséget a gyűlésre.
Más-más rendeltetéssel, de mind a rendőrség, mind a sajtó képviselőjének törvényben biztosított joga, hogy részt vehessen és végezhesse a munkáját a tüntetéseken, amelyhez egyébiránt bárki szabadon csatlakozhat. Bármelyikük kizárása a tüntetésről szabálysértési eljárást von maga után.
Fontos tudnod, hogy a fentiek miatt a rendőrség csak a szervezőt vonhatja szabálysértési eljárás alá, de sem egyes résztvevőket, sem a tüntetést magát nem szankcionálhatja. A fenti szabálysértések nem főbenjáró bűnök, ezekben az esetekben a szankció pénzbírság, a bírság maximális összege 150 000 forint.
Ha nem tartod jogosnak a büntetést (mert például nem szerveztél semmilyen tüntetést, vagy szerveztél ugyan, de nem szegtél meg semmilyen szabályt, vagy elkövetted ugyan az állított szabálysértést, de a büntetést aránytalannak tartod) a következőket teheted:
Az eljárásról részletesebben ITT olvashatsz.
Ha beidéztek, köteles vagy megjelenni azon a helyen és időben, ami az idézésben szerepel. (Ha megoldhatatlan számodra az időpont, vedd fel a kapcsolatot az eljáró hatósággal, hogy más időpontot egyeztessetek.) Az idézésből ki kell derülnie, hogy milyen ügyben kívánnak meghallgatni, és annak is, hogy milyen következményekkel jár, ha nem jelensz meg.
Vallomást nem vagy köteles tenni. A vallomás tételével azonban lehetőséged van előadni a történteket a saját szemszögedből, ily módon védekezni az eljárásban. Ugyanakkor bármi, amit mondasz, felhasználható ellened az eljárásban. Neked kell mérlegelned, hogy ennek tudatában kívánsz-e élni a vallomástétel megtagadásának jogával. Amikor erről döntesz, vedd figyelembe, hogy a meghallgatáson a vallomásodat a hatóság a saját kérdéseivel irányítja. Ha ettől picit is tartasz, de elő szeretnéd adni az álláspontodat, javasoljuk, hogy tagadd meg a vallomástételt a meghallgatáson, és jelezd, hogy az eljárás folyamán később, írásban fogsz vallomást tenni. Ezt követően keress minket a jogsegely@tasz.hu-n.
Szabálysértési eljárásban nincs ügyvédkényszer, így magad védekezhetsz. Ilyen eljárásban tipikusan beadványsablonokkal segítjük a jogsegélykérőket, jogi képviseletet – véges kapacitásaink miatt – kivételes esetben nyújtunk. Jogsegélyszolgálatunk segítségére ugyanakkor mindig számíthatsz, ezért ha eljárás alá vontak, bátran keress minket a jogsegely@tasz.hu címen vagy a +361 279-2235-ös telefonszámon.