A véleménynyilvánítás, és a gyülekezési jog gyakorlása alapjog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alapjog-gyakorlás minden más jogi kötelezettség alól felmentést adna. A munkaviszonyból fakadó kötelezettségek korlátozhatják a szabadságjogaink gyakorlását, az alábbiakban ennek részleteiről olvashatsz.
A munkáltató számon kérheti rajtad, hogy munkaidőben elláttad-e a szerződésben foglalt feladatodat, így a munkavégzés többszöri elmulasztása, akkor is, a tüntetésen való részvételed miatt történik, akár a munkaviszonyod megszüntetésével is járhat. A munkaidőben történő tüntetésre jogszerűen éppen ezért csak a munka átszervezésével kerülhet sor. Ha a munkaidőt átszervezik, valójában nem is munkaidőt érint a tüntetés, hiszen a munka jogszerű átszervezése a munkaidő átcsoportosítását jelenti.
Abba, hogy munkaidőn kívül mit csinálsz, a munkáltató - fő szabály szerint - nem szólhat bele. Ha emiatt ér szankció, vagy esetleg emiatt bocsánatak el a munkahelyedről, ezáltal politikai véleményed alapján diszkriminálnak, jogi úton is felléphetsz a munkáltatóval szemben. Ilyen esetben javasoljuk, hogy keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát!
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a Munka törvénykönyve korlátozza ezt az alapjogot: a véleménynyilvánítás szabadsága mint alapjog a munka világában korlátok között érvényesülhet. Az Mt. szerint a munkavállaló nem gyakorolhatja a véleménynyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon. Munkavállalóként tehát tartózkodnod kell az olyan nyilvános közlésektől, amelyek célja csak a munkáltató jó hírnevének megsértése, illetve amelyek a munkáltató (képviselőjének) magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó vagy sértő kifejezéseket tartalmaznak.
Szintén tartózkodnod kell a kifejezetten üzletrontó célú megnyilvánulásoktól. A munkavállaló véleménye akkor sem élvez védelmet, ha annak célja a munkáltatója által képviselt értékrend nyílt bírálata, megkérdőjelezése vagy aláásása. Ilyen megtörténhet akkor, ha a munkáltatód logóját vagy egyenruháját viselve veszel részt olyan tüntetésen, ami egyébként a munkáltatód hivatalos álláspontjával ellentétes üzenetet szolgál. Ezért érdemes megfontolni, hogy milyen tüntetésen milyen ruházatot viselsz.
Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a munkavállalók egyáltalán nem nyilváníthatnak munkáltatójukhoz kapcsolható véleményt. Ha jogvita adódik, a bíróságnak ilyen esetekben mérlegelnie kell, hogy a vélemény mennyire kapcsolódik közügyhöz, mennyire hiteles, és hogy okoz-e kárt a munkáltatónak. A joggyakorlat szerint az is figyelembe veendő, hogy a munkavállaló jóhiszemű volt-e, illetve ha joghátrányt alkalmaznak vele szemben, az milyen súlyú.
Ha a munkahelyeden jogsérelem ér, több fellépési lehetőséged is van. Sok munkahelyen van szakszervezet, ami a jogaid és érdekeid védelmére hivatott. Jobb munkafeltételek kiharcolásában, béremelés követelésében, az adott szakmához kapcsolódó specifikus igények érvényesítésében a szakszervezet fog tudni segíteni. Munkatársaiddal szerveződve, kollektív fellépéssel sokszor el lehet érni, hogy javuljanak a munkafeltételeitek!
Munkahelyeken tilos a hátrányos megkülönböztetés valamilyen védett tulajdonság miatt (pl. nemed, korod, származásod, politikai véleményed, szexuális orientációd). Mind a közvetlen, mind a közvetett hátrányos megkülönböztetés ellen lehetőséged van jogi fellépésre. A munkahelyi zaklatás is az egyenlő bánásmód sérelmének egy speciális fajtája. A zaklatás olyan magatartás, amely valakinek a védett tulajdonságához kapcsolódik, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ha a munkáltató tud arról, hogy zaklatás valósul meg a munkahelyen, kötelessége fellépni ellene, máskülönben ő is felelősséggel tartozik.
Ha a hátrányos megkülönböztetés valamely formáját tapasztalod a munkahelyeden, az Alapvető Jogok Biztosa Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordulhatsz, vagy akár pert is indíthatsz. Ha jogsérelem ér, javasoljuk, hogy keresd a TASZ jogsegély-szolgálatát!
Ezen kívül amennyiben rendelkezik ilyen rendszerrel a munkáltató, akkor belső visszaélés-bejelentési rendszerben is be lehet jelenteni a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményeket vagy mulasztásokat, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A munkáltató köteles ezen bejelentéseket kivizsgálni.