A szervezőnek a tüntetés után is van feladata: gondoskodnia kell arról, hogy a helyszín a tüntetést megelőző állapotba kerüljön (például el kell bontani a felállított színpadot, össze kell szedni a szemetet). Ha ezt elmulasztja, viselnie kell a rendrakás költségeit, és még bírsággal is számolhat. Szintén felelősségre vonható a szervező a tüntetés során keletkezett károkért.
A tüntetés után a szervezőnek – vagy ha az ő személye nem ismert, akkor a vezetőnek - haladéktalanul gondoskodnia kell a helyszínnek a „gyűlést megelőző állapotba hozásáról”. A gyülekezési törvény példákat sorol fel arra, hogy mi tartozhat ebbe: a demonstráción felállított építményeket, berendezéseket (pl. a sátrakat, színpadot) el kell bontani, a kihelyezett plakátokat el kell távolítani, az ott maradt szemetet el kell takarítani és az esetleges környezeti károkat helyre kell állítani. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy semmilyen - a tüntetésen használt - eszköz, tárgy nem maradhat a helyszínen.
Mindenekelőtt kötelezhetnek arra, hogy megtérítsd a helyszín helyrehozatalának költségét (pl. a berendezés szétbontását és elszállítását, vagy a környezeti károk helyreállítását).
Ezen kívül bírsággal is sújthatnak, ami 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedhet. Ennek mértékéről a helyi rendőrkapitányság dönt,de akár teljesen el is engedheti azt, ha nem történt komoly jogsértés.
A törvény szerint a tüntetés során használt minden tárgyat, eszközt, így a plakátokat is, el kell távolítani. Ha a szervező/vezető ezt nem teszi meg, a hatóságok minden bizonnyal igen.
Ám ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs lehetőség plakátok elhelyezésére. Ennek feltételeit településenként, kerületenként eltérően szabályozzák a helyi önkormányzatok. Van, ahol előzetes engedély kell az önkormányzattól, van, ahol bizonyos utcákban nem engedik, és az is előfordul, hogy egyáltalán nem szabályozzák. Ha kifejezetten a plakátolás a cél, akkor érdemes előtte megnézni a település/kerület önkormányzati rendeletét, hogy tisztában légy a szabályokkal. Ezeket az önkormányzat honlapján, vagy az önkormányzati rendeletek tárában találod meg, és általában a településkép védelméről szóló vagy a közterületek használatát szabályozó rendeletekben érdemes keresgélni. Ha egyáltalán nem találtok erre vonatkozó szabályt, akkor keressétek a TASZ jogsegélyszolgálatát.
Főszabály szerint a jogellenesen okozott kárt az köteles megtéríteni, aki okozta. A tüntetések során keletkezett károkért azonban a szervező a károkozóval együtt közösen felel. Ez azt jelenti, hogy a kár teljes összege követelhető akár a károkozótól, akár a szervezőtől. Ha a szervezőnek kellett a kártérítést kifizetnie, de ismeri a károkozó személyét, akkor behajthatja rajta az összeget.
A szervező csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a gyűlés szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Abban az esetben tehát, ha tudod bizonyítani, hogy a tüntetés szervezése és megtartása során mindent megtettél annak érdekében, hogy a gyűlés résztvevői ne okozzanak kárt, akkor teljesen mentesülhetsz a felelősségre vonás alól. Itt elsősorban azt kell igazolnod, hogy szervezőként minden elvárható óvintézkedést megtettél - például megfelelő számú rendezőt állítottál ki, felhívtad a résztvevőket a jogsértő cselekményektől való tartózkodásra, távozásra szólítottad fel a rendbontó személyeket vagy megpróbáltad őket kivezettetni a rendezőkkel, ha pedig nem tudtad megakadályozni, hogy a résztvevők kárt okozzanak, akkor ezt jelezted a rendőrség felé.
Fontos! Mindig legyen megfelelő számú rendező a demonstráción, hogy az esetleges rendbontásokat minél nagyobb eséllyel észrevegyétek és felléphessetek ellene. Szervezőként a feladataidról és kötelezettségeidről itt olvashatsz részletesen.