Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben.
Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltanak a sztrájkoló diákok hiányzását), amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. Lehetőség van arra, hogy akár a diákok, akár a tanárok programokat szervezzenek, de ez nem kötelező.
Ha a diákok az iskolában úgy sztrájkolnak, hogy nem mennek be az órákra, akkor azért igazolatlan óra járhat. Az viszont jogellenes, ha az iskolában jelen lévő, de az órákon meg nem jelenő tanulóknak egyest ad a tanár, vagy váratlanul röpdolgozatot írat, hogy a sztrájkolókat megbüntesse. Ha szülőként biztosra szeretnénk menni, írhatunk igazolást a gyerekünknek a sztrájk idejére, így nem kell bemennie az órákra, még ha ott is van az iskolában.
A szülőknek és tanároknak szóló kérdés-válasz párokat lejjebb találod. Illetve készítettünk egy részletes tájékoztatót, amelyben további hasznos információk találhatók a sztrájkkal kapcsolatban.
A cikk naprakész: 2022.10.05.
Persze. A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy milyen korú vagy státuszú, tehát hogy kiskorú (gyerek), nagykorú (felnőtt), vagy hogy dolgozik, iskolába jár vagy épp munkanélküli-e. Ezt a jogot egyébként nemzetközi megállapodások is biztosítják. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”.
Elméletileg igen, de a tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettséged alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről lejjebb részletesen írunk.
A hiányzást alapvetően a szülő (gondviselő) tudja igazolni. Ha tanítási időben mész tüntetni, akkor is igazolást kell vinned. (Egyes iskolákban elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek, vagy más módon gondoskodnak a hiányzás igazolásáról, ilyenkor értelemszerűen nincs szükség szülői igazolásra – erről részletesebben feljebb olvashatsz.) Ha sem a szülő, sem az iskola nem igazolja a hiányzást – és egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzásod igazolatlan lesz!
Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Az, hogy egy tüntetésen szabadon kifejezhesd a véleményed, alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden ilyen tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha mégis elmész egy tüntetésre. Ha emiatt jogsérelem ér, hívd a TASZ Jogsegélyszolgálatát, és tájékozódj a jogorvoslati lehetőségről (lásd a “Hova fordulhatok diákként, ha negatív következményt tapasztalok a tiltakozásban való részvételem miatt – akár egy tüntetésen, akár az iskolában?” kérdést).
Nem, ez szigorúan tilos! Ahogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megossza a véleményét másokkal, úgy ahhoz is jogod van, hogy megtartsd magadnak. De ha valaki megosztja a véleményét, akkor sem kerülhet bele semmiféle olyan nyilvántartásba (listára, táblázatba stb.), amihez kifejezetten nem járult hozzá. Aki ilyen adatgyűjtést tapasztal, értesítse a TASZ-t, mert ez jogellenes!
Nem érhet hátrány amiatt, mert nem tudsz részt venni az iskolai értékelésen. Említettük, hogy ha a hiányzást a szülő igazolja, azt nem kell indokolnia, vagyis nem tartozik az iskolára, hogy mi volt a hiányzás oka. Ez lehetett családi ok éppúgy, mint egy tüntetésen való részvétel. Az iskolának biztosítania kell, hogy mindenki pótolni tudja az elmulasztott számonkérést.
Más a helyzet, hogyha a tanár kifejezetten a tüntetésre időzít valamilyen számonkérést. Ha bejelenti, hogy kifejezetten a tüntetés napján írtok témazárót, netán utólag azokkal írat röpdolgozatot, akik részt vettek a tüntetésen, az szigorúan jogellenes! A törvény kifejezetten is kimondja, hogy az értékelés, osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz, azaz csakis arra szolgál, hogy a tudásodról adjon visszajelzést – nem pedig hogy azt kényszerítse ki, hogy valamit tegyél vagy ne tegyél.
Ha valakinek a hiányzása miatt elégtelent (1-est) adnak, az is egyértelműen jogellenes! Ilyen esetekben keresd a TASZ Jogsegélyszolgálatát!
Szabadon eldöntheted, hogy szeretnél-e nyilatkozni, erre semmi nem kötelez. Ha úgy döntesz, hogy nyilatkozol, akkor sem vagy köteles (az összes kérdésre) válaszolni. Azt sem várhatják el tőled, hogy egy előre meghatározott nyilatkozatot tegyél. Kérheted, hogy a neved ne tüntessék fel, vagy csak a keresztneved szerepeljen a képernyőn. Úgy is nyilatkozhatsz, hogy azt kéred: az arcodat ne mutassák a nyilatkozatod közben, hanem máshova nézzen a kamera vagy torzítsák el a képet, a hangot.
Ez attól függ, hogy milyen típusú jogsértés történt. Keresd meg a TASZ Jogsegélyszolgálatát, és segítünk! Ha az oktatási jogaid sérültek, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatsz, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni és az Alapvető Jogok Biztosához is fordulhatsz.
A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokkal, és a tüntetésen tanúsítandó magatartással is. Emellett javasolt, hogy a szülő beszélgessen el a gyermekével a tüntetés céljáról, hátteréről, kontextusáról.
Fontos, hogy a gyermek csak akkor vegyen részt a tiltakozáson, ha annak célját képes az életkorának megfelelő mélységben megérteni, és minden külső kényszertől mentesen, szabad akaratából szeretné kifejezni egyetértését a többi résztvevővel.
Érdemes azt is mérlegelni, hogy egy tüntetésen való részvételnek esetleg milyen negatív következményei lehetnek. Meg lehet beszélni, hogy néhány igazolatlan óra, vagy akár egy jogellenesen beírt elégtelen, osztályfőnöki intő még belefér-e a tiltakozás kifejezéséért cserébe.
A szülő feladata felmérni, hogy érti-e a gyermeke, miről szól a tiltakozás. Ezen kívül a szülő feladata az is, hogy segítse gyermekét álláspontja kialakításában. A tüntetés céljaival tisztában lévő, arról felelősen gondolkodni képes gyermek magánautonómiájának része, hogy egy tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz. Ugyanakkor fontos, hogy szülőként mérlegeljük az esetleges veszélyeket és hogy tájékoztassuk a gyermeket, hogy mi minősül jogsértőnek egy tüntetésen.
A szülő biztathatja gyermekét a részvételre, de nem kötelezheti, hogy menjen el.
Ha a szülő nem tud már több hiányzást igazolni, és az iskola sem igazolja a hiányzást – valamint egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzás igazolatlan lesz. Egy napot különösebb következmények nélkül lehet igazolatlanul hiányozni az iskolából – bár az iskolának értesíteni kell erről a szülőket.
Ha viszont az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva a gyermek iskolalátogatása a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.
A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érvek szólnak egy demonstráció mellett és ellen. Még hasznosabb, ha az is szóba kerül, hogy mely helyzetekben megfelelő módszer a demonstráció és hogy aktuálisan indokolt lehet-e ehhez folyamodni. Az sem tilos, hogy a tanár a saját véleményét is megossza, de fontos, hogy ezt jól különítse el a többi résztől, legyen világos, hogy melyek az oktatás során átadott információk, és melyik a saját véleménye. Természetesen a tanulót semmiféle hátrány nem érheti, ha véleménye eltér a tanárétól, és az kifejezetten jogellenes, ha a tanár (feleletben, dolgozatban vagy más iskolai értékelés keretében) számonkéri a saját véleményét.
Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség, különösen akkor, ha olyan kevesen jöttek el az órára, hogy azt produktívan nem lehetne megtartani. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (“Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?”): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban van szó egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.
Nincs általános szabály arra, hogy hány hiányzóig kötelező megtartani az eredetileg tervezett tartalommal az órát, de egy biztos: az iskolában jelen lévő tanulók felügyeletéről tanítási időben mindenképpen gondoskodni kell. A többség távolmaradásának oka közömbös – az osztály többsége éppenséggel beteg is lehet. Az már az iskola, a tanár mérlegelésére bízható, hogy mikortól ítéli úgy, hogy nem produktív az óra megtartása.